AJÁNLATOT ITT KÉRHET -->

Épületek energetikai tanúsítása, auditálása.

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását, hétköznapi nevén az épületek “zöldkártyáját”.

  Hogy néz ki egy Minőségtanúsítvány és mire figyeljünk oda?

A 2013. január 1-jén hatályba lépő (és azóta többször módosított) az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint az energetikai tanúsítványokat egy elektronikus alkalmazás igénybevételével az energetikai tanúsító köteles a Dokumentációs Központ részére megküldeni. Az e-tanúsítás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működő alkalmazás, melynek célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartása.  A központi rendszer a feltöltött adatok alapján elvégzi a tanúsítvány automatikus, formai és számszaki ellenőrzését, a tanúsítványok hitelesítését és nyilvántartásba vételét. Ennek eredményeképpen a feltöltött tanúsítvány kap egyedi azonosítókat (HET- számot és egy QR kódot), amely alapján azonnal ellenőrizhető vállik a hitelessége!

 Mikor, milyen épület esetén van szükségem az épület energetikai tanúsítványra (zöld kártyára)?

• Minden új, építésügyi  hatósághoz beadott haszálatbavételi engedély megkérésekor mellékelni kell

• az épület (lakás, lakóház, üzlet, iroda) tulajdonjogát ellenérték fejében átruházzák (az 50m2 -nél kissebb lakásokra is), vagy

• bérbe adásnál 

• 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

•  épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását,.

Mikor, mire nem kell az energia tanúsítvány?

• az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre

• az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre

• a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre

• a hitéleti célra használt épületre

• a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre

• műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

• a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
•  ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
• a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlannak a jogosult általi visszavásárlása, valamint a megüresedett lakóingatlan versenyeztetéssel történő értékesítése esetén.

Mi az épületek energetikai auditálása?

Egyfajta hatástanulmány, amelyek az épületek használatából eredően kerülnek meghatározásra.
Az auditálás magában foglalja a javaslattételeket és a javasolt változtatások hatásait is valamint a változtatások befektetésének megtérülési idejét is.

Mikor van szükség Auditálásra?

Kétféle esetben lehet szükség Auditálásra.
Az első eset, mikor a tulajdonos szeretné megtudni, hogy mivel lehetne energetikai megtakarításokat véghezvinni a létesítményen a leggazdaságosabban, valamint kíváncsi a befektetés megtérülésére.
A másdik eset a rendeletben előírt kötelező audi, a harmadik pedig a pályázatokhoz kötődő audit.

AJÁNLATOT ITT KÉRHET -->