2012.01.11.
Épületek energetikai tanúsítása, auditálását, hétköznapi nevén az épületek "zöldkártyájának" vagy energia tanúsítvány elkészítését is vállaljuk magas színvonalon rövid határidővel.
Épületek energetikai tanúsítása, auditálása.
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását, hétköznapi nevén az épületek “zöldkártyáját”.
Hogy néz ki egy Minőségtanúsítvány és mire figyeljünk oda?
A 2013. január 1-jén hatályba lépő (és azóta többször módosított) az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint az energetikai tanúsítványokat egy elektronikus alkalmazás igénybevételével az energetikai tanúsító köteles a Dokumentációs Központ részére megküldeni. Az e-tanúsítás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működő alkalmazás, melynek célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartása. A központi rendszer a feltöltött adatok alapján elvégzi a tanúsítvány automatikus, formai és számszaki ellenőrzését, a tanúsítványok hitelesítését és nyilvántartásba vételét. Ennek eredményeképpen a feltöltött tanúsítvány kap egyedi azonosítókat (HET- számot és egy QR kódot), amely alapján azonnal ellenőrizhető vállik a hitelessége!
Mikor, milyen épület esetén van szükségem az épület energetikai tanúsítványra (zöld kártyára)?
Minden új, építésügyi hatósághoz beadott haszálatbavételi engedély megkérésekor mellékelni kell
az épület (lakás, lakóház, üzlet, iroda) tulajdonjogát ellenérték fejében átruházzák (az 50m2 -nél kissebb lakásokra is), vagy
bérbe adásnál
500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását,.
Mikor, mire nem kell az energia tanúsítvány?
az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre
az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre
a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre
a hitéleti célra használt épületre
a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre
műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
- a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
- ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
- a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlannak a jogosult általi visszavásárlása, valamint a megüresedett lakóingatlan versenyeztetéssel történő értékesítése esetén.
Mi az épületek energetikai auditálása?
Egyfajta hatástanulmány, amelyek az épületek használatából eredően kerülnek meghatározásra.
Az auditálás magában foglalja a javaslattételeket és a javasolt változtatások hatásait is valamint a változtatások befektetésének megtérülési idejét is.
Mikor van szükség Auditálásra?
Kétféle esetben lehet szükség Auditálásra.
Az első eset, mikor a tulajdonos szeretné megtudni, hogy mivel lehetne energetikai megtakarításokat véghezvinni a létesítményen a leggazdaságosabban, valamint kíváncsi a befektetés megtérülésére.
A másdik eset a rendeletben előírt kötelező audi, a harmadik pedig a pályázatokhoz kötődő audit.